A közel nullás szint biztosítása nem egyik napról a másikra került az építési jogszabályok közé. Pontosan 2014 óta minden tervező és építtető tisztában lehetett azzal, hogy 2020 vége után már csak az ezt a szintet elérő épületek kaphatnak használatbavételt.
Az építtetők két dolgot tehettek: vagy siettek az építkezés befejezésével, hogy 2020 végéig használatba vegyék az új ingatlanokat, vagy vállalták a korszerűbb szint elérésével együtt járó plusz költségeket. A közel nullás építés drágább a hagyományosnál. Sokat megtakaríthattak volna az építtetők, ha előre tudják, hogy a 2021-ben elkészülő házak esetén nem kell még ezt a szintet teljesíteniük.
A közel nullával kapcsolatban sokáig szó sem volt semmiféle könnyítésről: a kormány a koronavírus járvány 2020-as kitörése után sem mutatott szándékot arra, hogy bármit is módosítana az eredeti határidőkön.
Így volt egészen év végéig: december legvégén jelent meg az első, haladékot nyújtó rendeletmódosítás. Eszerint azok az építtetők kapnak a közel nullás követelményekre fél év haladékot, akik korábbra, 2020-ra tervezték az épület használatba vételét, de a járvány miatt erre nem kerülhetett sor. A rendeletben gyakorlatilag azt tették lehetővé, hogy a megcsúszó kivitelezése esetén nem kell vizsgálni a közel nullás teljesítményszintet. Más könnyítésről nem volt szó, az eleve 2021-re tervezett átadások követelményeit a módosítás nem érintette.
Ezért is lepett meg mindenkit a váratlan márciusi enyhítés. A március 10-én kiadott rendeletek egységesen egy év haladékot adnak minden olyan jogszabály alkalmazására, ami a közel nullával kapcsolatos. A módosítás egységesen vonatkozik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló rendeletre és az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos eljárásokra is, azaz a családi házakra és a több lakásos társasházak fejlesztésére is érvényes a haladék.
Az új szabály szerint tehát a követelményeket 2021. január 1. helyett csak 2022. június 30-tól kell betartani. Egy családi ház esetén ez a 15 hónap még arra is elegendő lehet, hogy a most még tervezőasztalon fekvő épület építésekor se kelljen a közel nullás előírásokat érvényesíteni.
Javították a gépi szellőzésre vonatkozó előírást is
Január elsején került be a rendeletbe egy olyan pont, ami kötelezővé tette a hővisszanyerős gépi szellőzést minden épületben. Legalábbis ez volt az általános értelmezése a furcsán megfogalmazott jogszabály szövegnek, bár a szakmán belül is éles vita volt arról, hogy végül is kötelező-e vagy sem a légtechnika. Hosszú hallgatás után végül nem állásfoglalás született, hanem a jogszabályt módosították. Az új szöveg szerint nem kötelező a hővisszanyerős szellőzőrendszer, de ahol van, ott nem lehet figyelembe venni az ablaknyitást a friss levegő utánpótlás számításánál.
Forrás: 114/2021 kormányrendelet
